Egy új modell: a határon átnyúló „megye” – Ister-Granum
Egy új modell: a határon átnyúló „megye”

Egy új modell: a határon átnyúló „megye”

86 önkormányzat részvételével európai területi együttműködési csoportosulás alakult Esztergomban

A múltat és a jövőt összekötő helyszínnek nevezte Luc van Den Brande az esztergomi királyi palota lovagtermét, amikor köszöntötte a május 6-án ünnepélyes keretek között megalapított Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulást (az angol betűszó után: EGTC-t). A brüsszeli Régiók Bizottságának elnökét saját bevallása szerint büszkeséggel töltötte el, hogy jelen lehetett az egyik első európai EGTC megalapításánál, amely akár a valódi első is lehet, hiszen az EGTC-k létrehozását lehetővé tévő jogszabályt a 27 tagállam közül eddig csak 8 fogadta el. Köztük Magyarország és Szlovákia. Ezért a francia-belga határon létrehozott hasonló együttműködés bejegyzésére még várni kell, mivel hiányzik a megfelelő nemzeti jogszabály.
Az Esztergomban 16 évvel ezelőtt járt bizottsági elnök kiemelte a kezdeményezés úttörő szerepét abból a szempontból is, hogy ilyen típusú együttműködésekre egyelőre nincs példa, és más európai régiók épp az esztergomi-párkányi tapasztalatokat használhatják fel saját EGTC-jük létrehozásakor.
Ján Oravec köszöntőjében az Európai Unió nyújtotta lehetőségekre, Meggyes Tamás pedig a „testvéri” szintű együttműködésre utalt.
Az ünnepségen jelen volt Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete, dr. Plank Zoltán, a pozsonyi magyar nagykövetség első titkára, Virág Rudolf, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Szakállamtitkára, Tuba Ildikó, a pozsonyi Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium képviseletében, valamint Milan Belica, Nyitra Megye Közgyűlésének elnöke is.
Az ünnepélyes programot a nyitrai Furmani és a zselízi Kincső néptáncegyüttesek műsora színesítette.
Mi is az EGTC?

Az európai területi együttműködési csoportosulás egy új EU-s jogi-intézményi forma, amely lehetővé teszi, hogy az eddig laza szövetségbe tömörülő határ menti önkormányzatok tartós, jogi személyiséggel bíró alakulatokat hozzanak létre. Ezek az új csoportosulások közös intézményeket alapíthatnak és működtethetnek, nonprofit vállalkozásokat indíthatnak a határ menti térség fellendítése érdekében, de alakulhatnak EGTC-k konkrét fejlesztési projektek megvalósítása és fenntartása érdekében is.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a határ két oldalán fekvő különböző szintű önkormányzatok közötti együttműködésen kívül nemzetközi projekttársulások is létre jöhessenek (pl. egy portugál, egy finn és egy görög résztvevővel).
Az Ister-Granum EGTC a korábbi eurorégiós intézmények helyét veszi át. Az eddiginél jóval szorosabb együttműködés közel kerül ahhoz a szinthez, amelyet nemzeti keretek között a megyék jelentenek, és a 2002 óta eltelt programozási időszak (az osztrákok által menedzselt INTERACT-program) irányából az derül ki, hogy a határon átnyúló EGTC-k valóban ilyen kvázi-megyékké alakulhatnak a jövőben. Az együttműködések előtti legfontosabb akadály, az eltérő jogi szabályozásból eredő meg nem felelés nagyrészt megszűnik az új uniós jogszabálynak köszönhetően. Már ma is léteznek nyugat-európai példák a szorosabb együttműködésre: a francia-spanyol és a német-holland határon közösen alakítottak ki egészségügyi ellátó-megelőző rendszereket, a finn-svéd határon közösen működtetnek egy kétnyelvű gimnáziumot, a német-lengyel határon közös egyetemvárost hoztak létre stb. Ezeknek az együttműködéseknek az EGTC-jogszabály a stabilitást, a biztonságot jelenti.
Az Ister-Granum EGTC hasonló fejlesztések hátteréül alakult meg: a közös borút, a közös vállalkozási-logisztikai övezet, a közös középkori témaút vagy éppen egy regionális egészségügyi rendszer létrehozására, működtetésére.

Az Ister-Granum EGTC röviden

Az Ister-Granum EGTC-t 2008. május 6-án, az Európai Unióban harmadikként 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat hozta létre. Igazgatójává Udvardi Pétert választották, aki az előző szlovák régiófejlesztési minisztériumban felelt osztályvezetőként a Strukturális Alapokból származó források felhasználásáért és a határon átnyúló regionális együttműködésekért. Felsőfokú szinten beszél magyarul, szlovákul, csehül és angolul, behatóan ismeri a magyar, a szlovák és az uniós térségfejlesztési politikákat. Nem mellékesen a régióban található Kisújfalu szülötte.
Az EGTC társelnökeivé (kétéves időtartamra) Meggyes Tamás esztergomi és Ján Oravec párkányi polgármestert választották. Az alapszabály értelmében a kétéves ciklust követően a területi rotáció elvének megfelelően választanak majd két új társelnököt a régió más térségeiből.
Az elnökség további hat tagja: Asbóth Sándor (Dunamocs), Pavel Bakonyi (Zselíz) és Drapák Károly (Muzsla) Szlovákiából, valamint Gyurcsík Mihály (Szokolya), Hadházy Sándor (Visegrád) és Kupcsok Lajos (Piliscsaba) Magyarországról.
Az új csoportosulás felügyelő bizottságába dr. Cséfalvay Zoltán közgazdászt, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanárát, az Orbán-kormány gazdasági minisztériumi államtitkárát, dr. Entz Géza művészettörténészt, az Antall-kormány Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkárát, a Pro Professione Alapítvány kuratóriumának elnökét, valamint dr. Hámory Jenő közgazdászt, a Külügyminisztérium Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztályának helyettes vezetőjét választották meg a polgármesterek.
Az EGTC adminisztratív feladatait továbbra is az eurorégió ügynöksége látja el. Maga az eurorégió elnevezés megmarad, de csak földrajzi értelemben, a térségfejlesztési intézmények az új EGTC keretein belül működnek tovább.
Az alapszabályt és az egyezményt mindkét állam illetékes szerveinek és a brüsszeli Bizottságnak is regisztrálnia kell. Erre 3 hónap áll rendelkezésre, az EGTC ezt követően kezdheti meg érdemi működését. Már most látható, hogy 3 hónap múlva újabb önkormányzatok felvételéről dönthetnek a tagok, mivel több településen a közeli napokban döntenek a csatlakozásról. Ekkor alakul meg a hat szakmai bizottság, és kezdheti meg a munkáját a Régiófejlesztési Tanács, amelynek munkájába a szenátus 6 tagján kívül a három érintett megyei kereskedelmi és iparkamara és a 3 legnagyobb munkaadó vállalat (a Magyar Suzuki, a TYCO Electronics és a Richter Gedeon Zrt.) képviselője kapott felkérést, továbbá ide delegálhat 6 tagot a februárban bejegyzett Ister-Granum Regionális Civil Parlament Egyesület is. Ez a paritásos alapon működő szerv lesz az EGTC stratégiai döntéshozó testülete.
Az első pályázatok benyújtására idén nyáron – kora ősszel nyílhat lehetőség, az Európai Területi Együttműködési Operatív Program kiírásaira. Május második felében ezeknek a pályázatoknak az előkészítése kezdődik meg az ügynökségnél.

További képek: alakuló ülés