Egyeztető értekezlet

Egyeztető értekezlet

2014. június 20-án a Szent Adalbert Központban egyeztető megbeszélésre került sor az Ister-Granum Vállalkozási – Logisztikai Övezet kapcsán.

A megjelenteket Nagy Péter, az Ister-Granum EGTC igazgatója köszöntötte, megemlítve, hogy közel egy éve találkoztak utoljára a téma érintettjei, és sok fejlemény történt, amiről be kell számolni.

Az új résztvevők miatt egy bemutatkozó körre került sor, majd Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára ismertette az elmúlt egy évben lezajlott eseményeket. Mint elmondta, az ITB-k alkalmazását a kapcsolódó szabályozási környezet gyakorlatilag lehetetlenné tette. A határon átnyúló ITB-k először szerepeltek a magyar Partnerségi Egyezményben, de az összes szomszédos uniós tagállammal meg kellett volna egyezni az egyes (nemzeti szinten felhasználásra kerülő) alapok közötti koordináció rendszeréről úgy, hogy ezeknek az alapoknak a működése az egyes tagállamokon belül se került még tisztázásra.

Ennek következtében az Ister-Granum övezet ITB-ként történő megvalósításának esélye elveszett. Ettől függetlenül a kezdeményezést integrált fejlesztési programként továbbra is célszerű fenntartani, és nagy részét ilyen módon meg is lehet valósítani. Ezt a megközelítést segítheti az is, hogy 2014 áprilisában a magyar kormány a Tatabánya–Esztergom tengelyt kiemelt járműipari övezetté nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy az illetékes minisztériumoknak döntéseik meghozatalakor ezt a tényt mindig figyelembe kell venniük, a térséget kiemelten kell kezelniük.

Megemlítette, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) által létrehozott technikai segítségnyújtási kerethez benyújtották az itteni ITB tervezetét, és azt az első szakmai ellenőrzési körben támogatásra alkalmasnak találták.

Ezután azokat a forráslehetőségeket említette meg, amelyek a következő szlovák-magyar határ menti program keretén belül lesznek elérhetőek. A második prioritási tengelyen belül mintegy 5 millió euró nagyságú ERFA-forrás áll majd rendelkezésre kimondottan logisztikai beruházások támogatására. A harmadik prioritási tengely pedig főként foglalkoztatási célú integrált programokat támogat majd, erre a teljes határszakaszon közel 17 millió euró ERFA-támogatás nyerhető el. Ennek a konstrukciónak a lényege, hogy 3–8 projektet tartalmazó akciótervet kell készíteni, ezek az akciótervek mérkőznek meg egymással, és a támogatásra kiválasztott akciótervek projektjeit egységes csomagként lehet majd megvalósítani. Egy-egy ilyen akcióterv 1-2 millió euró nagyságrendű forrást biztosíthat a foglalkoztatásfejlesztéshez.

Ezután Csókás Judit, a Párkányi Kolping Család projektmenedzsere ismertette a teherkomp-projekt állását. Mint elmondta, a projekthez szükséges szerződéseket megkapták, aláírták, a kivitelezési közbeszerzés eredményhirdetésére a következő napokban kerül sor. A teherkomp átadása várhatóan 2015 júniusában történik majd meg.

Csányi Edina, a Budapest Duna Kontaktpont (BDKP) Európai Beruházási Bank által delegált munkatársa a finanszírozási lehetőségekről beszélt. Az EIB kísérleti jelleggel 1 millió eurós technikai segítségnyújtási kerettel segíti a Duna-medencében megvalósítani tervezett projektek előkészítését. A BDKP közvetítésével két EGTC-s projekt is átment az első szakmai szűrőn: az Ister-Granum EGTC ITB-jének előkészítésére vonatkozó kérelem is. A támogatás nem közvetlen pénzügyi segítséget jelent, hanem szakértői munkát, amelyet az EIB finanszíroz. Megemlítette a Duna Stratégia keretében nyáron meghirdetésre kerülő START-programot is, amely már direkt pénzügyi forrásokat biztosít a projektek előkészítésére.

Ezt követően a két érintett megye képviselői kaptak szót.

Hummel Rudolf elmondta, hogy a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) elkészítését egy megyei koncepció előzte meg, amelyben az Ister-Granum ITB-je fontos szerepet kapott. A megye folyamatosan részt vett a projekt előkészítésében. Elkészült a TOP tervezői változata is, amelynek szintén részét képezi az ITB. Mivel azonban nem ITB-ként kerül megvalósításra, az egyes projekteket külön kellene majd benyújtani.

Nyitra megye képviseletében Martin Čaja főosztályvezető szólalt fel. Mint elmondta, a megye támogatja a kezdeményezést, nem csak megyei jelentőségűnek tartják. Nyitra megye gazdasági-társadalmi fejlesztési terve (PHSR) 2012-ben készült el, 2015-ben kerül aktualizálásra, a tervezési keretbe az ITB már bekerült. A regionális innovációs stratégia már elkészült, és az is tartalmazza az Ister-Granum kezdeményezését. Szlovákiában is lesz integrált regionális operatív program, amely a regionális szintű projekteket hivatott támogatni. Ennek keretében lesz akciótervek elkészítésére lehetőség. Azt javasolta, hogy az egyes projektekhez külön-külön célszerű forrást keresni.

Peter Šišolák, a Szlovák Államvasutak részéről megemlítette, hogy a szlovák közlekedési OP elsősorban a TEN-T kapcsolatokat támogatja, de emellett a kombinált és intermodális közlekedési csomópontok kialakítását is. Kérdés, hogy a minisztérium ismeri-e már az ITB-t.

Zéman László, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főosztályvezetője elmondta, hogy a kormányváltás révén a finanszírozási döntések jó része a Miniszterelnökséghez került, ami új helyzetet teremt az ilyen projektek megvalósításánál. Ráadásul ezzel párhuzamosan a határátmenetek ügye a Külügyminisztériumhoz került. Megemlítette, hogy a közeljövőben a pozsonyi közlekedési minisztériumban egyeztetnek a tervezett határátmenetekről.

Ibrajter Mira, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. részéről elmondta, hogy a komáromi híd esetében is intermodális csomópontként tudják megoldani a hídépítés finanszírozását, mivel a szlovák félnek már nincs a CEF-ben erre kerete.

Mivel további érdemi észrevétel, hozzászólás nem hangzott el, Nagy Péter igazgató megköszönte a megjelenteknek, hogy részt vettek az értekezleten, és bezárta azt.