Tokod

A nagyközség a keleti Gerecse nyúlványa, a Gete-hegycsoport bércei, a Nagy Gete és a Hegyeskő lábának a medencedombság legidősebb teraszos völgyét átszelő Öreg-árok (ma Únyi patak) mellett terül el. A község neve a Takud-Tocu személynévnek a -d képzős származéka. Alapjául talán a magyar „burok” vagy „tok” (porcos vázú halfajta) főnév szolgált. A hagyomány szerint Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Tokod község területe, már az őskortól lakott hely. Minden korból találtak itt leleteket. Bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található. Tokod a rómaiak idején is lakott település volt, emléküket a Várberek nevű fennsíkon található castrum alapfalai őrzik. A római kori település az I. században létesült. Majd a IV. században (római hadiút mentén) fénykorát élő római település és katonai erődítmény a környék ipari centruma lett, üvegkészítő, vasfeldolgozó és fazekasműhelyeivel feliratos téglákat is égető kemencéivel. Szőlői kiváló minőségű bort adtak, lovakat, szarvas-marhákat hajtottak legelőiről az ország távoli vásáraira, de a kecske is megbecsült háziállat volt a 20. század derekáig a családok portáján. A középkori falu a maival azonos területen volt. Első okleveles említése 1181-ből való, ekkor a határait írják le. Az Árpád kortól az Esztergom-szentkirályi kereszteseké. Az 1543-as török támadás során a település lakatlanná vált. A Pilis megyéhez tartozó Tokodot az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített. A török felszabadító harcok során ismét elpusztult. A XVIII. század elején, Tokodon az esztergomi szemináriumnak is voltak birtokai. Tokod malmaihoz a távolabbi vidékekről is eljártak őrölni. A tokodi szénbányászat a 19. század első felében indult virágzásnak, de mészkövet is bányásztak a Gerecse sziklás oldalain. A vasút építésének hatására 1892-tő l a környék kvarchomokjára üveghuta, majd üveggyár épült. A Gardellaca nevű település 130×90 m nagyságú, 1 m széles alapfalakkal, egyoldali kéttornyos bejárattal és több körbástyával körülvett erődítményének alapjai feltárva ma is láthatók.